Felajánlás Magyarok Nagyasszonyának

Tegnap volt 121. esztendeje annak, hogy nekünk, magyaroknak külön ünnepünk lett a mai nap: Magyarok Nagyasszonya ünnepe. 1896-ban XIII. Leó pápa ajándékozott meg vele minket, annak emlékezetére, hogy Szent István király az országot fölajánlotta a Boldogságos Szűznek és megkérte, legyen Nagyasszonya a magyarságnak, ennek az országnak, a magyar népnek.

Amikor Szent István király a halála előtt a Szűzanyának adta országát, nem egy erőtlen, a jövőt kilátástalannak látó öregember utolsó, kétségbeesett kiáltása szállt az ég felé. Mit jelentett az, amit Szent István értünk és a nevünkben tett? Ennek szemléltetésére szeretnék részleteket idézni abból a felajánlásból, amit szent II. János Pál pápa 1984. március 25-én tett. Ez így kezdődik:

Ó, emberek és népek Anyja, aki ismered minden szenvedésünket és reményünket, te, aki anyai szíveddel érzed a mai világban folyó összes harcot a jó és a rossz, a világosság és a sötétség között, halld meg kiáltásunkat, melyet a Szentlélektől indítva közvetlenül a te szívedhez intézünk. Öleld át az anya és az Úr szolgálóleánya szeretetével emberi világunkat, melyet az emberek és népek földi és örök sorsa miatti aggódással fölajánlunk és neked szentelünk. Különösen neked ajánljuk és neked szenteljük azokat az embereket és nemzeteket, amelyeknek különlegesen szükségük van erre a fölajánlásra és neked-szentelésre. Oltalmad alá futunk Istennek szent szülője, könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején.”

Azután ebben az imádságban a Szentatya elmondja, hogy mi nem csak azért kérjük a segítségét, mert bajban vagyunk. Ezt az Egyház folyamatosan teszi minden szenvedő és bajba jutott tagjában. Hanem azt látjuk meg a hittel és érjük föl ésszel, hogy szükségünk van a megváltásra, és Krisztus Egyházában mód van a megváltás gyümölcseiben való részesedésre, amelyeknek Anyja a Boldogságos Szűz kiosztója. Ebben a fölajánlásban az egyik nagy mozzanat a részesedni akarás. Nem rimánkodunk, hanem tudjuk, hogy valamire szükségünk van, és értelmes, felnőtt emberként kifejezzük a szívünk nyitottságát, hogy várjuk a megváltás gyümölcseit. Ugyanakkor felnőtt, érett, érlelődő keresztényekként – a hívők is, papok is, szerzetesek is, püspökök is, a pápa is – már fölfogtuk, hogy valamiből részesedést kérni akkor becsületes, akkor felnőtten emberi, ha a magam részéről hajlandó vagyok részt venni a magvetésben is, az érlelésben, az aratásban is.

Szóljon így a mi felajánlásunk, II. János Pálhoz kapcsolódva: Nézd, Szűz Anyánk! Itt vannak körülötted a gyermekeid az új évezred elején. Az Egyház ma, a te anyai oltalmad alatt keres menedéket, és bizalommal kéri közbenjárásodat a jövő kihívásaival szemben. Gondjaidra bízzuk a reánk váró jövőt, s kérünk, kísérj minket utunkon. Rendkívüli korszakban élő emberek vagyunk, korunk amilyen nagyszerű, annyi ellentmondást rejt magában. Az emberiség kezében hallatlan erejű eszközök vannak: kertté varázsolhatja, vagy romhalmazzá teheti e világot. Gazdasági, hírközlési és hadi eszközökkel indított népmozgással, népmozgatással, a szeretet parancsát elferdítve próbálja meg elpusztítani az amúgy is meggyengült katolikus hitet, az elbizonytalanodott és önfeladásra hajlamos keresztény Európát. Rendkívüli beavatkozási képességre tett szert még az élet keletkezése terén is: az erkölcsi törvény keretei között jóra használhatja ezt is, de engedhet a korlátokat nem tűrő tudomány elvakult gőgjének, és eltiporhatja a mindenkit megillető emberi méltóságot is, sokszor pontosan az emberi méltóság jegyében! Az emberiség eddig nem látott mértékben válaszút előtt áll. És az egyedüli és teljes üdvösség ismét csak a te Fiadban, Jézusban van, ó Szentséges Szűz!

Ezért, Anyánk, János apostolhoz hasonlóan be akarunk fogadni Téged a házunkba, hogy tőled tanuljunk hasonlóvá válni Fiadhoz. „Asszony, íme a gyermekeid!” Itt vagyunk nálad, hogy anyai gondjaidra bízzuk önmagunkat, az Egyházat, az egész világot. Kérleld meg értünk szeretett Fiadat, hogy bőségesen ajándékozza nekünk a Szentlelket, az igazság Lelkét, az élet forrását. Esd ki számunkra és velünk együtt, mint Pünkösd napján a körülötted lévő első jeruzsálemi közösségben tetted. Reád bízunk minden embert, kezdve a leggyengébbeken: a még meg nem született magzatokat, azokat, akiket meg sem hagynak születni, esélyt sem hagyva nekik az életre, az abortusz sokmilliós áldozatait! A szegénységbe és szenvedésbe születetteket, az élet értelmét kereső fiatalokat, a munkanélkülieket, az éhségtől és betegségtől szenvedőket. Reád bízzuk a szétesett családokat, a segítség nélkül maradt, magányos és reménytelen időseket.

Ó, Anyánk, aki ismered az Egyház és a világ szenvedéseit és reményeit, állj gyermekeid mellett az élet mindennapos próbatételeiben, és segíts, hogy közös erőfeszítéseink hatására a sötétség ne borítsa el a világosságot. Üdvösség Hajnala, rád bízzuk utunkat, hogy vezetéseddel minden ember fölfedezze Krisztust, a világ világosságát és egyetlen Üdvözítőjét, aki az Atyával és a Szentlélekkel uralkodik a századok századain át. Amen.