Odúlakó madarak fészekkamerás vizsgálata

Iskolánk a 2018/2019-es tanévben is több, a diákok tehetséggondozását támogató pályázatot nyert, melyek segítségével különböző projektek valósulhattak meg. Az „Út a tudományhoz” pályázat keretében idén az egyik projekt az „Odúlakó madarak fészekkamerás vizsgálata” volt. Részt vevő tanulók: Csapó Botond, Gyurka Emese, Kuszák Hajnalka, Rusznyák Eszter (10.c) és Takács Luca (12.a).

 

A pályázat tervezett és megvalósult elemei:

Kutatásunk részben korábbi, hat éven át tartó kutatásunk folytatása volt újabb célkitűzések megadásával, másrészt pedig egészen új témájú kutatást is szerettünk volna beindítani. Az előző évek ornitológiai kutatásainkra építve folytattuk az odútelepünkhöz kapcsolódóan a széncinegék szaporodásbiológiai vizsgálatát (pl. élőhely választással összefüggő költéssiker, költőpárok száma/ha), területhűségük vizsgálatát a téli madáretetőnél folytatott gyűrűzésekkel összevontan. Szintén folytattuk mintaterületeink (a Fácános-erdő Natura2000 terület és a Gödöllői Botanikus Kert) évszakok szerint változó avifaunájának felmérését.

Folytattuk az előző évek pályázataiban elkezdett összegző munkánkat: a kutatás során szerzett ismereteket, tapasztalatokat szélesebb körben is megismertettük diáktársainkkal és az iskolán kívül álló emberekkel is. Fejlesztettük a projektünket már tavaly óta bemutató, az oktatást segítő és a madarak fészkelését követő honlapunkat.

Új elemként elsősorban két lakott madárodú bekamerázását szerettük volna megoldani, hogy a fészkelési időszakban ne csak a két-három alkalommal történő odúellenőrzésekkor tudjunk bepillantást nyerni a történésekbe, hanem gyakorlatilag a teljes költési időszakban, a fészekrakástól a fiókák kireptetéséig minden mozzanatot rögzíteni tudjunk, s ezzel az eddigi ismereteinkhez merőben új ismereteket is szerezhessünk. A bekamerázott odúk közül az egyiket az iskolánk udvarán, a másikat a partnerintézményünk, a Botanikus Kert területén lettek volna kihelyezve. A projektünk ezen részét azonban rajtunk kívülálló okok miatt sajnos nem sikerült megvalósítani, mivel a pályázatunk elnyerésének megkésett kihirdetése (2018.12.27 helyett 2019.02.13) és a támogatási szerződéseknek a tervezettnél később (2019.03.13) való megérkezése miatt a nagyobb értékű kamerák beszerzését csak késve tudtuk beindítani (a pályázati programra a pénzt akkor lehet elkezdeni költeni iskolánkban, ha már legalább a szerződés megérkezett). Bár igyekeztünk, hogy a kamerás odúk mielőbb a helyükre kerüljenek, sajnos addigra a cinegék már más odúkat foglaltak el, s a mi március végén kikerült odúinkban emiatt elmaradt a költés. Jövőre természetesen már jóval nagyobb eséllyel fogjuk tudni ezen elmaradt programelemünket pótolni. A projektben részt vevő 4 tizedikes diákkal megállapodtunk abban, hogy akár újabb pályázat nélkül is az idei projektnek ezt a részét jövőre mindenképp megvalósítjuk.

 

 

Kérdéseink voltak, melyekre a kutatás alapján a válaszok:

Hány madárfajból áll az erdő és a botanikus kert madárvilága? 

A gyűrűzések alapján a tavaszi-nyári és a téli fajszámadatokat (2011-2019) az 1. táblázat foglalja össze:

1. táblázat

Helyszín/Időszak

Tavaszi-nyári (költésidő) fajszám

Téli időszak fajszáma

Fajszám összesen

Fácános-erdő

13

21

21

Botanikus kert

27

19

36

Premontrei Iskolaközpont

5

23

25

A megfigyelések, költőpárok terepi felmérése alapján a fajszámadatokat a 2. táblázat tartalmazza.

2. táblázat

Helyszín/Időszak

Tavaszi-nyári (költésidő) fajszám

Téli időszak fajszáma

Fajszám összesen

Fácános-erdő

20

19

24

Botanikus kert

41

26

47

Premontrei Iskolaközpont

15

32

37

Az előző évek adatait kiegészítettük jelen projektévünk adataival és összehasonlításként a Premontrei Iskolaközpont udvarának adataival is, bár utóbbi terület nem szerepelt a pályázatunkban, de az iskola területén is minden évben folytatunk gyűrűzést és megfigyelő munkát. A Botanikus kert magasabb fajszáma annak köszönhető, hogy a terület mozaikos és kisebb tavacskák is találhatók a területen, melyek különösen a nyári hónapokban odavonzzák a madarakat. Az erdő homogénebb és zártabb élőhely, a tavaszi-nyári időszakban itatóhelyek nincsenek. Az iskola udvara parkos jellegű, ezért más intézményekhez képest magas a fajszám, a kertvárosi madárfaunához hasonlítható a fajösszetétel is.

Van-e pozitív hatása az odútelepnek? Az odúlakó madarak egyedsűrűsége nagyobb-e az erdő odútelepet tartalmazó részén, mint a mesterséges odúkat nélkülöző területeken? 

Az idei év felméréseiből származó adatok érdemben nem módosították a korábbi évek eredményeit, így továbbra is érvényes a megállapítás: a mesterséges odúkat tartalmazó erdőterületeken a széncinegék denzitása 2,55 pár/hektár, az odútelepen kívül eső részeken pedig 1,91 pár /hektár. Vagyis annak ellenére, hogy a gödöllői Fácános-erdő odvas fákban alapvetően gazdag, mesterséges odúk kihelyezésével növelhető a költőpárok száma.

1. ábra. Széncinegék denzitása a pontszámlálás módszere alapján (készülő kiselőadás ppt-jéből)

Diverzebb-e a Botanikus Kert avifaunája az erdőnél azáltal, hogy parkosabb és különféle élőhelyfoltok mozaikjából áll, ellentétben a homogénebbnek tekinthető Fácános-erdővel?

Igen, egyrészt lásd 1-2. táblázat.

A madáretetőn gyűrűzött madárfajok és egyedszámok alapján számolt Shannon-diverzitás a téli időszakban (2010-2019), kiegészítve itt is a Premontrei Gimnázium udvarán elhelyezett etető adataival:

Fácános-erdőben: H = 1,61 (egyenletesség: 0,53)

Botanikus Kertben: H = 1,68 (egyenletesség: 0,57)

Premontrei Gimnázium területén: 1,92 (egyenletesség: 0,61)

Vagyis a gimnázium madáretetőjén volt mérhető a legnagyobb diverzitás, az erdőben a legkisebb, bár nagymértékben nem különbözött a Botanikus kertétől. A domináns fajok is csak kis mértékben különböznek. A Fácános-erdőben domináns fajok sorrendben: széncinege, meggyvágó, kék cinege, fenyőpinty. A Botanikus-kertben: széncinege, kék cinege, zöldike, meggyvágó, a gimnázium területén: széncinege, zöldike, csíz, kék cinege.

Az egyes etetők madárközösségeiben differenciáló fajokat a 3. táblázat foglalja össze:

3. táblázat. Az egyes területek madáretetőinek madárközösségeit megkülönböztető fajok.

 

Fácános-erdőben nincs

Botanikus kertben nincs

Premontrei Gimnáziumban nincs

Fácános-erdőben van

 

hegyi fakusz

erdei pinty, szajkó

Botanikus kertben van

mezei veréb, tengelic, zöldike

 

erdei pinty, szajkó

Premontrei Gimnáziumban van

barátposzáta, házi veréb, mezei veréb, tengelic, zöldike

barátposzáta, házi veréb, hegyi fakusz

 

A fiókakorban gyűrűzött cinegefiókák milyen arányban fordulnak elő télen a madáretetőnél, majd a következő években költő egyedként az odútelepen? Van-e különbség a hímek és tojók között e tekintetben?

2010 óta 742 fiókát gyűrűztünk, ezeknek a 11,38%-t (71 pld.) fogtuk vissza télen a madáretetőnél. A visszafogott, fiókakorban gyűrűzött széncinegék közül 33 pld. volt tojó (46,5%), 35 pld. hím (49,3%) és 3 pld. ismeretlen (4,2%). Egyelőre úgy tűnik, hogy a különböző nemek hasonló arányban kerülnek meg télen.

A fiókaként jelölt széncinegék közül eddig csak 2 tojó pld. került meg költési időben a mesterséges odúk valamelyikében költő madárként.

Függ-e a költési siker attól, hogy az odúk milyen élőhelyen vannak kihelyezve (település/tölgyes erdő/fenyőerdő)?

Az átlagos tojásszám 2011-2019 között az egyes fészkekben a lomberdőben 9,56, a fenyvesben 8,93, a gimnázium udvarán 8,68. A kirepült fiókák átlagos száma a lomberdőben 7,23, a fenyvesben 5,02, a gimnázium udvarán (településen): 7,24. A lomberdőben (mezei juharos – tölgyes) ezekben az években összesen 674 tojásból 499 fióka repült ki, ami 74,04%-os költési sikernek tekinthető. A fenyőerdőben (telepített erdei fenyves) 168 tojásból 105 fióka repült ki, ez 62,50%. A gimnázium udvarán pedig 165 tojásból 123 fióka repült ki, ez 79,26%. Vagyis az évek adatait összegezve a lomberdőben és a településen valamelyest (kb. 11,5 – 16,7%) magasabb a költési siker. Ha az egyes éveket külön megnézzük, azt tapasztaljuk, hogy ez az arány a lomberdőben 94,05%, 79,37%, 81,93%, 82,3%, 49,25%, majd 70,08%. A fenyőerdőben: 36,84%, 72,00%, 88,89%, 38,33%, és 45,00%. A gimnázium területén: 90,32%, 61,76%, 90,91%, 65,52% és 100%. Jól látszik, hogy 2017-ben (aláhúzva) mindhárom területen nagyon alacsony volt a költési siker, ez az áprilisi hideg és csapadékos időjárásnak volt köszönhető, a szokásosnál több fészekalj pusztult el teljes egészében. Ezt az évet leszámítva a lomberdő és a település sokkal kiegyenlítettebb viszonyokat teremt évről évre, mint a fenyves, ahol sokkal jobban ingadozik a költési siker. Természetesen a következő évek adatai még pontosíthatják ezt a megfigyelést.

Irodalmi adatokkal is egybevetve, a 4. táblázatban feltüntetve az látszik, hogy a lomberdőkben magasabb a tojások átlagos száma fészekaljanként, illetve a költési siker is magasabb a fenyvesekhez képest.

4. táblázat. Széncinegék átlagos fészekaljmérete és költési sikere különböző élőhelyeken.

 

Átlagos fészekaljméret (tojások száma)

 

Erdei fenyves (Gödöllő, 6 év átlaga)

Lucfenyves (Pilis-hegység, Török és Csörgő 1988)

Égeres láperdő

(Ócsa, Báldi és Csörgő 1993)

Bükkös

(Pilis-hegység, Török és Csörgő 1988)

Gyertyános-tölgyes

(Pilis-hegység, Török és Csörgő 1988)

Tölgyes (Gödöllő, 6 év átlaga)

Átlagos fészekaljméret

8,93

8,90

8,74

8,83

9,68

9,56

Költési siker

62,50%

79,77%

n.a.

79,27%

82,23%

74,04%

A projekt hasznosulása:

A csoportos projekt/kutató munka lényege, hogy a diákok megtanulják, miként lehet saját lelkes munkájukat mások lelkes munkájával kiegészíteni. Az 5 fős csoport egyrészt megtanulta, hogy tehetségüknek, képességüknek, kedvtelésüknek megfelelően hogyan osszák fel egymás között az elvégzendő munkát, s ezáltal megtapasztalták a csoportmunka szakmai és emberi előnyeit, vagy olykor nehézségeit is. Másrészt megtanultak felelősségteljesen is dolgozni, hiszen a csoport sikeres tevékenysége azon múlik, hogy minden tagja egyformán becsületesen és megbízhatóan dolgozik-e, jól követik-e például az előírt kutatási protokollt.

A befejezett projektekből a tanulók posztereket és kb. 10 perces előadásokat készítenek, amiket a következő tanévben be fognak mutatni iskolai, illetve regionális vagy országos konferenciákon. Az előadás készítés (illetve mások előadásának meghallgatása) jó lehetőség arra, hogy fejleszthessük a tehetséges diákok kérdésfeltevő, eredmény bemutató, lényegre koncentráló és összegző képességét. A diákkonferenciákon mindig remek lehetőség nyílik arra is, hogy saját vagy más iskolák tehetséges diákjaival beszélgethessenek, eszmecserét folytathassanak, és megismerhessék más, hozzájuk hasonló fiatalok gondolkodásmódját.

Az iskolában a diáktársaik irányába történő projekt bemutatás pedig ösztönzőleg hat további diákokra is hasonló projektben való részvételre.

 

A projekt az UT-2018-031 azonosítószámú pályázat segítségével valósult meg.

 

 

 

 

Szöveg: Kerényi Zoltán, fotó: Csapó Botond

Jubileum 900
2019.11.12.
Szent Norbert-domborművet avattak iskolánk aulájában

2019. november 11-én reggel avatta fel Balogh P. Piusz apát úr és Takácsné Elek Borbála igazgató asszony Orbán Előd szobrászművész alkotását.

2019.10.09.
Szent Norbert nyomában zarándoklat
2019.04.16.
Premontrei tudós tanárokra emlékeztek SzombathelyenTovább a teljes listához
Címkefelhő
Eseménynaptár