Péter atya hétindító gondolatai

Hétindító – Húsvét 6. vasárnapja után                                                             

Kedves fiúk, lányok, kedves tanárok!

Közeledik a húsvéti idő vége. Talán ebben a tanévben utoljára szólhatok hozzátok a hétindítóban. Jézus egyik fontos húsvéti tanítása lesz a témánk. Az utolsó vacsorai beszédben a keresztény élet három fontos elemét fejtette ki Jézus az apostoloknak. Ezek a szeretet, a barátság és az öröm. idézem az evangéliumot:

Ahogy engem szeret az Atya, én is úgy szeretlek titeket. Szeressétek ti is egymást, ahogy én szeretlek titeket. – Az én örömöm legyen bennetek is! – Barátaimnak mondalak titeket, mert mindent, tudtul adtam nektek, amit az Atyámtól hallottam.

Jézus ezekkel a fogalmakkal megmutat valamit az Isten legbensőbb, kimondhatatlan és megismerhetetlen lényegéből. Azt mondja, hogy Isten maga a szeretet, barátság és öröm, egyszersmind minden szeretet, barátság és öröm forrása. És mindezt kisugározza az Atya a Fiúra, a Fiú a tanítványokra, ránk és mi minden emberre.

I. Szeretet. Az Atya öröktől fogva szereti a Fiút. A kettejük szeretete oly nagy, hogy „megszemélyesül”: ő a harmadik isteni személy, a Szentlélek. Krisztus úgy szeret minket, ahogy az Atya szereti őt, azaz végtelenül, fenntartás nélkül, ingyen! – Nekünk pedig azt mondja: teljesítsétek parancsaimat, vagyis maradjatok meg szeretetemben, és szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket! Eszerint

az ószövetségi parancs az, hogy „szeresd felebarátodat, mint önmagadat!”

Az újszövetség pedig: szeresd felebarátodat, mint ahogy Krisztus szeret téged!

Márpedig Krisztus ingyen, fenntartás nélkül bárkit szeret, mindenkiért életét adta. Nekünk is így kell tenni. Nemcsak a „szeretetreméltókat”, a kedveseket, a rokonszenveseket, hanem mindenkit szeretnünk kell!

A szeretet így nem más: Valamit kaptunk Istentől, anélkül, hogy megérdemelnénk,

      és továbbadjuk anélkül, hogy viszonzást várnánk!

II. Öröm. Krisztus az önmagában végtelenül boldog Szentháromság örömét hagyta ott a földi szenvedésért, majd átment „Atyja örömébe.” De mindezt azért tette, hogy minket is ebben az örömben részeltessen. Hogy az ő öröme teljes legyen bennünk is. Nekünk azt a belső békét, örömet kell a földi szenvedések között is az emberek felé sugározni.

III. Barátság. …És ezt meg is tudjuk tenni, mert Krisztus mindezen titkokba beavatott minket, és most már nemcsak tanítványok, hanem barátai vagyunk. Krisztus tanítványa az ő meghosszabbított keze, szája a földön. Az ő szavait mondjuk, amikor az Evangéliumot hirdetjük, az ő tetteit folytatjuk, amikor jót teszünk az emberekkel: barátai vagyunk. Beavatottjai vagyunk, bizalmába fogadott.

Az irány tehát az Atyától a Fiúhoz, a Fiútól hozzánk és tőlünk minden emberhez!

Kérdés, hogy mi tesz képessé minket minderre? A Szentlélek. Az Atya és Fiú szeretete, akit épp a búcsúbeszédben megígért Jézus, hogy elküldi, hogy minket támogasson. A közelgő Pünkösdben is ezt ünnepeljük. Várjuk, hogy legyen az Egyház támasza. Hogy szűntelenül teljesíthesse küldetését: hozzon gyümölcsöt a világ számára: a szeretet, a barátság, az öröm gyümölcseit, már itt a földi életben. Azokat a „gyümölcsöket”, melyeket most itt az Atyától Krisztus által kapunk, és egykor az örök életben, mint Krisztus örökösei, az Atyával és a Szentlélekkel együtt élvezni fogunk. Amen

Kedves premis diákok! A tanév hátralévő heteire szeretettel teljes és örömben töltött napokat kíván Bori néni, tanáraitok és a premontrei atyák nevében öreg barátotok, Péter atya

Könyörögjünk! Cselekedeteinket, kérünk, Urunk, sugallataiddal előzd meg, és segítségeddel kísérd, hogy minden imánk és munkánk tőled vegye kezdetét, és általad végződjék. Krisztus, a mi Urunk által. – Ámen.