Elindult a Mária Rádió élő adásának szerkesztése iskolánkban

Mi az a szentjánosbogár tábor és hogyan tudja a fiatalokat nemcsak megszólítani, hanem meg is tartani? Hogyan alakult meg a gödöllői Küszöb zenekar? Mi a legjobb dolog a cserkészetben és  miért választja valaki a kórházi lelkigondozói hivatást? Egyebek mellett ezekről beszélgettek a Mária Rádió Napindító műsorában diákjaink, hiszen az adást nemcsak ők szerkesztették, hanem vezették is október 15-én reggel.

„Célom vezetőként az, hogy visszaadjam amit én is kaptam a tábortól”

A Szentjánosbogár egy keresztény katolikus Szent Ignác-i lelkiségű közösség, ami mára országos méretűvé nőtte ki magát. Évről évre több gyermek- és kamasz- valamint ifjúsági tábort tartanak. A táborozókból gyakran, később táborvezetők lesznek. Így van ezzel Lányi Botond tanárunk is, aki "szentjánosbogaras" élményeiről mesélt az adásban. Tanár urat Fehér Fanni, 11. osztályos diákunk kérdezte.

Lányi Botond elmesélte, hogy a táborban több alkalommal is volt már Istenélménye, legnagyobb hatással pedig mindig az utolsóelőtti napi esti szentmise van rá, amit szabadtéren tartanak, sötétben. Elmondása szerint célja vezetőként az, hogy visszaadja azt a gyerekeknek, amit ő is kapott a bogártáborokban fiatalként.

„Nem az a lényeg, hogy te ott vagy a táborban, hanem hogy mindent adjál át másoknak” – teszi hozzá.

Tanár úr szerint a Római Katolikus Egyháznak nincs könnyű dolga, amikor meg akar szólítani fiatalokat, a tábor azonban nemcsak megszólítja, hanem meg is tartja őket. Arra a kérdésre, hogy a bogártábor segített-e abban, hogy a tanári pályát válassza, egyértelmű igen a válasz. „Az, hogy megmaradtam tanárként, a hivatástudat, egyértelműen a bogártábornak köszönhető. Az, hogy rendszeresen találkoztam gyerekekkel, tudtam velük foglalkozni, ez sokat számított.”

„Nagy hatással volt ránk Gödöllő zenei és művészeti élete”

A Küszöb zenekart Gödöllőn mindenki ismeri. Az együttes gitárosa, Kőműves Márton szintén iskolánk tanára, akit Farkas-Karsai Ferenc, 9. osztályos tanuló kérdezett.

A banda alter-rock zenét játszik, népzenei elemekkel. A magyar kultúra terjesztése több tagjának is fontos. Tanár úr elmondta az interjúban, hogy ugyan civil foglalkozásukat tekintve nagyon különbözőek, mégis nagyon egységes a banda. Van köztük buszsofőr, tanár és jogász is. Arra a kérdésre, hogy Gödöllő színes művészeti élete milyen hatással volt a zenekar megalapítására, azt mondta, rengeteget számít, hogy egy olyan városban nőttek fel, ahol élő zenei élet, jó zeneiskola, jó művészeti képzések vannak. És hogy mit kíván a hallgatóknak?

„Mindenki találjon magának legalább egy olyan dolgot, ami nekünk a zene, ami feltölti és ami közösséghez köti őket.”

„A cserkésztábori szentmisék a kedvenceim, szabad ég alatt együtt imádkozni a legszebb pontja a táboroknak”

Gödöllőn működik az ország egyik legnagyobb cserkészcsapata. A 802. Szent Korona csapatparancsnoka Cseri-Holzmann Lili, aki egyebek mellett arról mesélt, hogy miért jó a cserkészet, ő hogyan lett a csapat tagja és mit is csinál egy parancsnok. Lilit Németh Sára 9. osztályos tanulónk kérdezte.

A cserkészet a legnagyobb ifjúsági mozgalom, Magyarországon több, mint 15.000 tagja és több, mint 220 csapata van. Cseri-Holzmann Lili szerint a csapatparancsnok olyan, mint egy fa legmélyebbre nyúló gyökere, feladata pedig, hogy minden elérhető tápanyagot és tudást, erőforrást becsatornázzon a csapatba, szolgálja a fejlődését, biztosítsa a működését. A csapatparancsnok elmondta azt is, hogy egy cserkész legfontosabb tulajdonsága a fejlődni és növekedni vágyás. A cserkészet legnagyobb értéke pedig éppen az, hogy ezt a növekedni vágyást olyan közegben tudják gyakorolni, ami megtartja és támogatja őket.

És hogy kinek ajánlja a cserkészetet? Mindenkinek aki szereti a természetet, kalandra vágyik és megtapasztalná mi mindenre képes, milyen rejtett erősségei vannak.

"Veronika vagyok és Cirenei Simon" 

Bálint Brigitta a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett hittanárként, majd GYES alatt a Semmelweis Egyetem lelkigondozói szakán tanult. Elmondása szerint a szíve azért húzhatott a kórházi irány iránt, mert kisgyerekként volt egy nehéz kórházi élménye. Majd 3 évig önkénteskedett egy egészségügyi intézetben, ami nagyon meghatározó élmény volt számára.

„Nagy öröm, hogy nemcsak a betegnek segítség, hogy ott vagyok, hanem nekem is nagy ajándék, hogy valaki legbelsőbb érzéseit, gondolatit megosztja velem.”

Arra a kérdésre, hogy volt-e olyan találkozása, ami megváltoztatta őt azt válaszolja, hogy több is, mégis egyet emel ki.

„Fiatalon valaki nagyon súlyos betegségben nehezen viselte a fájdalmait. Ebben a hosszú kínlódásban mégis megtalálta a Jóistent, és egyértelmű vált számára, hogy nem ketten beszélgetünk, hanem valaki más is velünk van. Kitisztult a tekintete, megváltozott az arca. Egészen megváltozott ez a beteg. Ekkor jöttem rá, hogy a betegek terheit nem nekem kell átvenni és megoldani, hiszen a Jóisten is velünk van.”

Bálint Brigitta szerint a kórházi lelki gondozás főként beszélgetés, de keresztényként inkább jelenlét.

„Ott vagyok a beteg mellett abban, amiben ő éppen benne van. Öröm, fájdalom, szenvedés – hiszen elég széles érzelmi skálán mozgunk.”

Végül hozzátette: Nagyon nagy ereje van a mai világban annak, hogy ha valaki meghallgat bennünket, ott van velünk. Próbáljuk meg letenni az okostelefonjainkat, kezdjük el látni és hallani a körülöttünk lévő dolgokat, a bennünket körülvevő világot.

 A rádióműsor szerkesztésében részt vett továbbá Herdlicska Soma 8. osztályos tanulónk technikusként és Hanula Ádám szintén 8. osztályos tanulónk is. Köszönet Osvay Péternek, a Mária Rádió munkatársának, hogy felészítette diákjainkat. 

A teljes adás itt hallgatható vissza: Mária Radió • Archívum

összes fotó »