Ballon-kilátóztunk

A Ballon-kilátó Budapest új nevezetességének tekinthető. Az Aero30NG típusú léggömb-kilátót franciák készítik és Párizson túl több földrész számos nagyvárosában megtalálható. A gázballon 22,5 méter átmérőjű, térfogata közel 6000 m³. Két kamrából áll, a felső rész a nagyobb, amit közel atmoszférikus nyomású hélium gázzal töltenek meg, az alsó, kisebb térfogatú részben légköri levegő található. A két részt membrán választja el, a héliumos rész szinte szabadon tágulhat, így alkalmazkodva a külső levegő nyomásához és hőmérsékletéhez tud tágulni.

Az óriási léggömböt a ballonban lévő könnyű héliumgáz emeli a magasba (hasonlóan a közismert héliumos játékléggömbökhöz). A ballon aljára függesztett körgyűrű alakú kilátóterasz a kezelő személyzet és 15-20 vendég elhelyezésére alkalmas, akik a magasból gyönyörködhetnek a Városliget nevezetességeiben, a városi forgalomban és a budai hegyek távoli panorámájában. A ballon-kilátó egy fordított üzemű kilátó-liftnek tekinthető. A szokásos lifteket drótkötél emeli a magasba és természeti erő (gravitáció) húzza vissza a talajszintre. A léggömbkilátót természeti erő (a héliumtöltésű léggömb felhajtóereje emeli a magasba és a visszahúzása történik a léggömb aljára erősített acélsodrony segítségével, ami a kiépített felszállóhely alatt kialakított kábelaknában van rögzítve. Az acélsodronynak fontos szerepe van a léggömb emelkedési és süllyedési sebességének biztosításában is. (Egy menet során a léggömb kb. 5 perc alatt emelkedik fel 150 m magasságba, ott a vendégek mintegy 5 percig élvezhetik a magasságot és a kilátást, majd újabb 5 percig tart a léggömb visszatérése az indítóállásba. Az adatokból kiszámítható, hogy a léggömb emelkedési és süllyedési sebessége egyaránt m/s, ami kényelmes séta tempója.)

A ballon fizikája iránt érdeklődőknek természetesen sok egyéb kérdés is eszébe jut: pl. „Mekkora az óriásléggömb emelő ereje?” A kérdésre természetesen a kezelő személyzet is választ ad, de a gimnáziumi fizikaórákon tanultak alapján magunk is kiszámolhatjuk. Arkhimédész törvényéből kell kiindulnunk. Eszerint minden folyadékba vagy gázba merülő testre felhajtóerő hat, ami megegyezik az általa kiszorított folyadék, illetve gáz súlyával. A léggömb emelő erejét megkapjuk, ha a felhajtóerőből levonjuk a léggömb saját súlyát, ami a belső hélium gáz, továbbá a ballon anyagának, kötélzetének és a kilátó-terasz súlyának összege. A számítást elvégezve a légballon kb. 6-7 tonna tömeg felemelésére képes.

Magunk is tapasztaltuk, hogy a Ballon-kilátó üzemelését a pillanatnyi szélviszonyok határozzák meg. Ha erősödik a szél, biztonsági okokból a ballon megengedett terhelését (a vendégek számát) csökkentik, de 24 km/óra felszíni szélsebesség felett a kilátó már nem üzemel.

Az eszköz nagyon biztonságos működését szigorú szabályokon túl helyszíni mérések is segítik. Folyamatosan mérik a levegő hőmérsékletét és nyomását, a szél erősségét és irányát a magasban, de mérik a ballonban lévő héliumgáz aktuális hőmérsékletét és nyomását is. A biztonságos repülést mindig legalább két szakképzett pilóta biztosítja, egy a földön, egy a kilátóban, közöttük rádiós kapcsolat van. A csörléshez használt kábel közel 10-szeresen túlbiztosított.

A kicsit még túlzottnak is érezhető biztonsági szabályok ellenére is felmerülhetnek izgalmasan érdekes kérdések a ballonozással kapcsolatban. Ilyen kérdés például, hogy mit tudnak tenni a kezelők, ha bármilyen okból a léggömb leszakadna a biztosító acélkábelről és rohamosan emelkedni kezdene, és a széltől is sodródna? A ballon-kilátó tervezői ilyen balesettel is számoltak. A héliumot tartalmazó belső ballon felső részén egy biztonsági szelep található, amit a léggömbön tartózkodó szakképzett pilóta ki tud nyitni. A nyitott szelepen kiáramlik a hélium, miközben a helyére légköri levegő jut be. A hélium mennyiségének csökkenése miatt csökken a léggömbre ható emelőerő, ami kezdetben a ballon emelkedési sebességének csökkenését, majd a ballon fokozatos süllyedését eredményezi, így az visszaereszkedik a talajra.

Búcsú a már lerögzített kilátótól

Ludányi László, Zengő Tamás, Mester Ádám, Berdó Hédi, Hamza Réka

Kilátózásunkat nagy várakozás előzte meg. A labilis, szelesebb időjárás miatt több időponttal is próbálkoztunk sikertelenül. Végül 2024. június 6-án délután szerencsénk volt és felszálltunk. Pilótánk az indulás előtti várakozás során készségesen válaszolt kérdéseinkre, az eszközről sok fényképet készítettünk. Az aktuális szélviszonyok akkor 6 utassal tették lehetővé a felszállást. A kosárban egyenletesen szétszóródva emelkedtünk fel, majd a magasban lassan körbejárva széttekintettünk. Gyönyörű kép tárult elénk Budapestről, különleges élmény volt fentről beazonosítani a nevezetességeket. A napsütéses, tiszta időben a főváros körüli táj is jól látszott. A tovább erősödő szél miatt volt egy kis izgalom, a korlátba kapaszkodva süllyedtünk vissza. Kiszállás után alkalmunk volt a kilátó talajhoz rögzítését is alaposan megfigyelni.

A Városligeti Ballon-kilátót, https://balloonfly.hu/ mindenkinek ajánljuk. Tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy aki kipróbálja felejthetetlen élménnyel gazdagodik. Budapest látképének gyönyöre, az emelkedés és a süllyedés varázsának átélése minden korosztálynak, fiuknak, lányoknak, családoknak, csoportoknak remek program, a belépők ajándékba vásárlásával pedig különleges ajándék lehet. 

Köszönjük a Ballonkilátó Zrt-nek, hogy a különdíj felajánlásával részesei lehettünk az élménynek és a szakmailag is különleges, rendhagyó fizika órának is tekinthető programnak!

Köszönjük dr. Víg Piroska tanárnőnknek a fizikaversenyre történt felkészítést, ami lehetőségét adta a ballonozás élményének!

összes fotó »